2008. augusztus 12., kedd

Tegnap szerencsésen, de nem zörrenésmentesen átvettük a házat.Néha már úgy érzetem, hogy kitörök és leüvöltöm a vén csoroszja - illetve annak rém tevékeny családja - fejét.Olyan jó, hogy a drága leánya akinek a legnagyobb a szája, a falu postása, ergo jóban kellene lenni vele...a végén már csak pofavágásra tellett...jól kiürítetették a házat és ott maradt a szar a szó szoros értelmében...de már nem érdekel, csak tűnjenek végre el. Hát ha ezt olvasom még valaha, akkor remélem jót derülök rajta...
Aztán kicseréltük a zárakat...leültünk a terasz lépcsőjére a diófa alá és csak néztünk ki a fejünkből...most mi legyen...költözés szivárogva az ok, de mire behordjuk a cumót lesz vagy szeptember közepe...a házikónkat eddig úgy szemléltük - mások is -, hogy ezen nem kell alakítani semmit se, pont úgy jó ahogy van. Ehhez képest ahogy sétálgattunk az üres házban..hát ki kéne verni legalább egy falat, két helyen a csempét..két helyen újra kéne parkettáztatni, kéne egy kandaló, újrabetonozni a bejárót, újra burkolni a teraszt, kicserélni a teraszt fára, grillt és kemencét építeni, tetőteret beépíteni, garázst átépítani.... :)))) ahhhhhh... szóval ültünk a teraszon megrogyva és azon agyaltunk mi lenne, ha egy olyan ázat vettünk volna amin látszik, hogy kapásból 30-40%-át át kell építeni, újítani stb.... lakva ismerszik meg...hát kb. életünk végéig ezt fogjuk fútni-faragni...vagy majd lecserljük és a a következőt szintén...heheheh...hú ki tudja ezt még...szóval szép meg jó, meg így is kényelmesen igényesen lakható, de mi vhogy másképp csináltuk volna. Na mindegy jó lesz ez így.... vettünk slagot, mert még azt is leszerelték, meg egy nagy öntözőkannát, így legalább a virágokat életbe tudjuk tartani a végleges beköltözésig. Dehogy a konvektor leszerelése ugyan miért jött elő a néninél már megint ez rejtély!A vita vége a kukánál zárult, nem akartam érte fizetni, mondván épp eleget fizettünk a házért...vigye...vigye ... csak ne lássam....
Mivel annyi helyiség van, lehet kialakítok egy könyvtáras hímzős varrós szobát a konyha mellett...ami nappalinak kicsinek ítéltetett mert nem fér el benne az ülőgarnitúra és a nappalibútor..pl abból...szereztem egy régi Singer varrógéptalpat, arra rárakom a "traktoromat" :) ... a rattan ülőgarnitúrát középre, vettünk 3 könyvespolcot azt fel a falra...komódom...ezt kinevezném a kézimunkás tárolókának... rá egy tv (ez még nincs) és egy DVD lejátszó (ez van...heheheh....).... hm.....egész jó lesz szerintem...mostmár csak nyugis esték kellenek, hogy hímezhessek, mert rengeteg a csupasz fal....mondta is a Párom lesz hová felrakni az alkotásaimat ;)
Úgy várom az esküvőt, mint a Messiást ... utána minden szép és jó, béke, nyugalom....legalábbis ezt gondolom...majd kiderül ;)

2 megjegyzés:

helen írta...

NAgyon izgalmasan hangzik! És tudom: por, mocsok, átalakítások, de a TIETEK! És olyan ütemben csináljátok, ahogy sikerül, senki nem szólhat bele!
Én azt hittem, kiültök a fa alá és isztok egy nagy pohár vizet, miközben idióta vigyor van az arcotokon :) Mi biztos ezt csináltuk volna :) Első ücsörgés a házunk udvarán biztos nyugis és boldog lesz, nem fogok aggódni és figyelgetni mindenfélére, hogy mit kell átalakítani.

Csoda, hogy kibírjátok a lassú átcuccolást... Én már négykézláb küsznék befele. :D

A külön hímzős szobával egy gondom lenne csak: távol lennék a pasikámtól. Nem szeretném. Már azt se szeretem, mikor bemegyek a hálóba olvasni, kb. 10 perc után kiköltöztetem magam a sokkal sötétebb nappaliba, ahol ő zajong, tesz-vesz, zenét hallgat, kutyi ugrál rajtam...

Cimpulusz írta...

hát mi is így tettünk..bambán ültünk a terasz lépcsőjén és vizet ittunk a kerti csapból a párocskám termoszának tetejéből :)))